ujabb kitero

Penang szigeten (ujabb otszaz kilometerrel odebb, ezuttal az eszaknyugati iranyba) hatarozottan erzekelheto a gyarmati mult. Most volt eloszor idom egyedul maszkalni kicsit, eddig mindig csak kocsibol hazba vagy etterembe vagy tengerpartra mentunk (tudom, tudom, de rossz dolgom van...). Most hat egyedul boklasztam ket napig. Pihenteto ezert sem volt, de jo volt setalni, masreszt viszont oda-vissza ejszakai busszal mentunk, ami mindennek nevezheto, csak kenyelmesnek nem, nem tudom, ki hiszi azt, hogy az ember fuggoleges alvasra lett kitalalva :)
Mindenesetre Georgetown, a sziget fovarosa a vilagorokseg resze, egeszen elkepeszto modon keveredik benne a gyarmati angol stilus az indiai, kinai, malaj, szegeny halasz, holland es ormeny kereskedok vilagaval.

Ez pedig az eskuvon keszult, az ebed utan. A csalad kekbe oltozott, bar ez csak a fele. Mint lathato, nekem is be kellett fednem a fejemet. Kozepen a szulok, az ifju par a kiralyi szint jelzo sargasfeherben, Naim osi malaj oltozet unnepi valtozataban feszit, meg az ov is ott van a derekan. A noi ruhat egyebkent baju kurungnak hivjak, tartomanyonkent mas a szabasa, a szine pedig akarmilyen lehet (itt ezzel jatszanak noiesseget a nok). Ne tevesszen meg senkit az oltozet, nagyjabol harmincot fok volt arnyekban.

Es mielott elfelejtem mondani: kaptam malaj nevet: Nurul. Nurul Cecilia. Arabul nur azt jelenti: feny.