Hygge
Egy könyvet olvasok, a címe Hygge. Ez egy dán szó, és nagyjából azt jelenti, amikor otthonosan, kényelmesen élvezzük az élet apró örömeit. Gyertyafény vagy hangulatfény, egy pohár forró csoki vagy bor, egy jó könyv vagy pár jó barát, társasjáték vagy írás a szép füzetbe a jól fogó tollal, meleg süti, kint vihar, takaró, kuckó. Egyszóval, tartalmas együtt- vagy egyedüllét. Kellékek vannak, a test és a lélek táplálására. A lényeg pedig - mint mindig - a kapcsolat, és a jelen pillanat megélése. Ez a lassú élet, a lassú étek, a lassú együttlét, az idő, amit a rózsádra vesztegetsz. Talán ezért szeretem a viharokat. Mert tudom, hogy még ha el is ázom, át is fázom, utána jön a kandalló, forró fürdő, forró kakaó, gyapjúzokni és társalgás az élet nagy dolgairól hajnalig. Mert van otthon. Mert csinálok otthont. Mert olyan otthont teremtek, ahol jó lenni, mert én is ilyet kaptam, és mert csak ebből fakad az élet. (Az már más kérdés, hogy előbb-utóbb az ember elindul otthonról. Kötéltánc