A tengely követése

Űzöm az aranyszarvast. Mosolyoghattok, barátaim, de követek egy látomást, mely elillan előlem. Rohanok halmon, völgyön át, bebolyongok névtelen országokat, mert űzöm az aranyszarvast. Ti jöttök s vásároltok a piacon s portékával megrakodva otthonotokba újra visszatértek, de engem megérintett az otthontalan szelek varázsa, nem tudom, mikor és hol. Nincs gond a szívemben; messze magam mögött hagytam, ami tulajdonom volt. Rohanok halmon, völgyön át, bebolyongok névtelen országokat - mert űzöm az aranyszarvast. (Áprily Lajos fordítása Az illusztráció saját munka)

Most éppen nyár van. És általában fogalmam sincs, mit fogok csinálni a következő két-három napban vagy hétben. És még annál is kevesebb számítógépet látok. Helyette élek. Majd talán írok hosszabban, de most csak felvillanásokat tudok írni: Gyimes, Balaton, család, Művészetek Völgye, barátok, lovaglás vörös hajú ír fiatalemberrel a Hegyesd tövében, tánc, koncert, interjú, viharok, kenyérlángos, régi barátok. S van olyan, hogy felkelek, és a nap valahogy nagyon máshogy folytatódik, mint elterveztem. De szépséges mindenképp.