egyszerre egy

Egyre inkább hangulat-benyomásokká alakulnak a bejegyzések.
De végül is erről van szó. 

Két hónapja akkora nagyvárosban élek, amilyenben még sosem. Egyre kevesebb időm jut mindenre, írni, blogolni, barátokkal találkozni. Egyre több időt eszik meg a munka (a tanársággá válás), a pihenés hajszolása, csak hogy szép paradoxonnal fejezzem ki. 

Persze nem is. Arra jut időm, amire akarom. Csak annyi sok dolog vesz körül, hogy ember legyen a talpán, aki egy életnyi idő alatt rendet tud tenni.
Pedig valójában nem az idő kevés, nekünk van hússzor annyi dolog, amivel kitöltsük.

Tanítom azt is, hogy régen hogyan éltek az emberek. Nagyon nehéz átadni a gyerekeknek, nemcsak, mert már közünk sincs ahhoz a kétkezi életmódhoz, hanem főleg azt, hogy akkor sokkal lassabb volt minden. És most fokozottan így érzem. Gyors és tömény és arcba tolakodó és zsúfolásig tele van minden napom. Nem lenne nagy divat manapság a minimalizmus, ha nem lenne valami körülöttünk, amiből már muszáj minimalizálódni, különben megkattan az ember. Mindenből pontosan annyival több tárgyunk és tevékenységünk van a kelleténél, ami meghaladja az egyet. 

Gyerekkoromban nagyon vágyakoztam indián lenni, az indiánregényeket olvasván. Aztán belenyugodtam, hogy indián ebben az életben már nem leszek, de milyen szerencsés vagyok, hogy most élek, és olvashatok indiánregényeket, sőt, Vernét is, sőt, minden mást is. Tulajdonképpen ezernyi életet megélhetek!

És tényleg. Most, 2013-ban mindenkinek lehetősége van több száz élet megélésére, nemcsak könyvekben, hanem tevékenységekben, utazásban, filmekben, más emberekkel való kapcsolatban belekóstolni milliónyi másfajta életmódba és életérzésbe. És én rendkívül élvezem ezt, és nehéz lemondani róla. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy utazhatok, olvashatok, hogy ez a felfoghatatlanul nagy világ kitágult és hétmérföldes csizmám is van bejárni.

De ahhoz, hogy ép maradjon az ember, egy mellett kell elköteleznie magát.
Egy, nem több.
És nem azért, mintha nem lennénk képesek több dolgot csinálni - csak épp nem éri meg.

Egy könyv egyszerre. Egy jegyzetfüzet. Egyszerre egy emberre figyelni, egy dolgot csinálni, egy felé nézni, egy dolgot hallgatni. 

Egyszerre egy életet élni.

Megyek vissza óravázlatot írni. Egyszerre egyet.