Más szemszögből

Hogy hogy telik a napom?

Fölkelek korán, a pont elég alvás után
teázom és zabkását eszem,
nagyokat sétálok erdőn-mezőn,
bevásárolok, főzök, mosogatok,
mosok, teregetek, elpakolok,
takarítok,

rengeteget olvasok, szakirodalmat, szépirodalmat, krimit, folyóiratot, amit tetszik,
meg írok is,
néha a varrással is kísérletezem

jó társaságba járok,
meg néha cukrászdába
meg könyvtárba természetesen

délutánonként teázok vagy macikávézok egy könyv mellett,
sütit sütök és eszem (angol teasüteményt, sütőtökpitét és társaikat)
néha még aludni is sikerül délután
reggel és este beszélgetünk a Kedvessel,
hétvégenként misére megyünk, családozunk, együtt főzünk vagy befőzünk, kirándulunk...
és jut idő az imádságra és a hálaadásra is.

Ó igen, és mindig itt van velem a legkedvesebb kis fickó, Jakab, aki mellett az élet egy csoda, és az is az, hogy hagy időt az apró és szükséges örömöknek.
Lenyűgöző figyelni, ahogy kinyílik a világra.
Persze, mindig hiányzik valami. De ez nem panaszblog, inkább hála-blog. És alapvetően minden megvan (csak hogy Ottlikot idézzem).