Mindennapok
Hanga koreai blogján felbuzdulva én is leírom az átlagos napjainkat, jó időnként leírni, majd vicces lesz visszaolvasni húsz év múlva. Reggel fél hat és fél hét között szoktunk kelni, többnyire Jakab ébreszt (egyszer csak arra ébredek, hogy az arcomba figyel), csöndes amúgy, és jókedvű szokott lenni reggel. Annyira nagyon édes, amikor éppen fölébredt, csak megölelgetem és gyönyörködöm benne. Aztán a Papának szoktam odaadni, amíg a konyhában elkészítem a reggelit (kávé Gyurinak, tea és zabkása magamnak). Jakab aztán eljátszogat a földön, tornászgat, újabban nemcsak kúszik, mászik is, kutyapózba kitolja magát, sőt, térdre felhúzza magát (ma pedig egyszer állásba is, hét hónaposan!). Persze akkor jó, ha egy légtérben vagyunk. Ha az ebéddel a konyhában szöszölök, akkor kirakom az előszobaszőnyegre (nagyobb a motiváció a takarításra...). Olykor délelőtt program van (szopi klub, katolikus baba-mama klub, babás jóga, hordozós klub, baba-mama séta - ez mind van Veszprémben!), vagy boltba ...