táv-Assisi

Meghallgattam ez a szilveszter-éji beszédet a Porziuncolából. És most már tudom, mi fogott meg engem ott annyira, most már értem, mi az, ami engem továbbmozdított. Mert ezek a csodálatos ferencesek nemcsak hitelesen beszélnek, s nem csupán Isten szépségét sugározzák, de el is mondják érthetően, mai nyelvhasználattal. Nem újat mondanak - minden benne van a Bibliában. De nem a félelmetes, hanem a szerető Istenről. Nem tudom lefordítani az egészet, de az egész himnusz Isten szerelmes tetteiről és tekintetéről. Hogy Isten a szerelmes tekintetével figyel ránk.
Isten szemével látni önmagunkat - ez nem túl gyakori. De Assisiben nap mint nap elhangzik vagy érzik az, hogy Isten gyönyörűnek lát. És nem baj, ha valaki éppen torkig van Istennel, és egyébként is, nem akar semmi vallásos szöveget hallani - itt nem a vallásról van szó, hanem arról, amit mindenki keres, akár bevallja, akár nem. És meg tud szólítani bárkit. Lehet, hogy az is az oka ennek a megérintettségnek, hogy más nyelven van. A nyelv veszélyes. De nincs mit tenni, ezt kell használnunk. És az assisi ferencesek nem félnek használni.
Dio sogna, ama e progetta su di te. Isten álmodik rólad, szeret téged és munkálkodik érted.
Ez van.
Szép az élet. 
Ja és - ezt szeretem a ferencesekben. Táncolnak.