Miért olvasok egyszerre több könyvet?
Elgondolkodtam a minap, hogy hányféle könyvet olvasok.
Nos, sokfélét, és egyféléből is többet. Aki hasonló könyvmoly-betegségben él nap mint nap, mint én, nagyjából csak az érti, hogy miért van több kupac könyv az ágyam mellett/alatt/fejénél.
Nem is tudom, melyikkel kezdjem.
Regényt mindig olvasok. Valami jó súlyos szépirodalmat, Böll vagy Thomas Mann vagy Nádas Péter.
És persze egy-egy könnyedebb regény, vagy gyerekkori kedves könyv, valami, amit jól ismerek, például a Bibi, a Kicsi ház a nagy erdőben, vagy Winnetou, esetleg Szent Péter esernyője, A kis herceg, a Dzsungel könyve (szóval kamasz-klasszikus). Vagy Szabó Magda, az örök kedvenc. Esetleg Szolovjov Naszreddin hodzsája, vagy a Virágos gyertyák. A kedvenceket mindig újra kell olvasni.
Valamint időről időre valami még könnyebbet kívánok meg, olyat, ami történet: valami jó kis krimi, Agatha Christie, vagy esetleg Harry Potter vagy Gyűrűk ura (angolul, esetleg olaszul, ha már nagyon unom magyarul, de a világa hiányzik).
És néha újakat is olvasok... van egy-kettő, ami beszippant. Mondjuk Pearl S. Buck: Az édes anyaföld, a kínai paraszcsaládok élete száz-százhúsz éve.
De nem ragadhatok le a regényeknél, kell művelődni másképp is, erre való a szakirodalom: gyerekekről, babák lelkivilágáról és működéséről, mesékről, népballadákról, irodalomtörténetről, atomfizikáról, filozófiáról (aki nem hiszi, annak mondom, hogy komolyan Heisenberget olvasok, és még élvezem is).
És persze a versek is kellenek. Arany, vagy Szép Versek válogatás, Nemes Nagy műfordításai, vagy bármi más a polcról, ami éppen a kezembe akad.
Aztán ott vannak a lelkiségi könyvek. Kedvencem Richard Rohr, de most például Ann Voskampot is olvasok.
És mesék, minden mennyiségben, magyar, kazak, kásmiri, eszkimó, japán és mindenféle népmesék - elég sok van itthon, hála Istennek. És most már nyugodtan mondhatom, hogy: hiszen dolgozom! - mikor mesekönyvet veszek a kezembe. Ez is egy nagy előnye a mesemondóságnak. Igaz, a regény hovatovább luxus lesz, de azért egyáltalán nem tudom elképzelni a napomat olvasás nélkül.
Nos, sokfélét, és egyféléből is többet. Aki hasonló könyvmoly-betegségben él nap mint nap, mint én, nagyjából csak az érti, hogy miért van több kupac könyv az ágyam mellett/alatt/fejénél.
Nem is tudom, melyikkel kezdjem.
Regényt mindig olvasok. Valami jó súlyos szépirodalmat, Böll vagy Thomas Mann vagy Nádas Péter.
És persze egy-egy könnyedebb regény, vagy gyerekkori kedves könyv, valami, amit jól ismerek, például a Bibi, a Kicsi ház a nagy erdőben, vagy Winnetou, esetleg Szent Péter esernyője, A kis herceg, a Dzsungel könyve (szóval kamasz-klasszikus). Vagy Szabó Magda, az örök kedvenc. Esetleg Szolovjov Naszreddin hodzsája, vagy a Virágos gyertyák. A kedvenceket mindig újra kell olvasni.
Valamint időről időre valami még könnyebbet kívánok meg, olyat, ami történet: valami jó kis krimi, Agatha Christie, vagy esetleg Harry Potter vagy Gyűrűk ura (angolul, esetleg olaszul, ha már nagyon unom magyarul, de a világa hiányzik).
És néha újakat is olvasok... van egy-kettő, ami beszippant. Mondjuk Pearl S. Buck: Az édes anyaföld, a kínai paraszcsaládok élete száz-százhúsz éve.
De nem ragadhatok le a regényeknél, kell művelődni másképp is, erre való a szakirodalom: gyerekekről, babák lelkivilágáról és működéséről, mesékről, népballadákról, irodalomtörténetről, atomfizikáról, filozófiáról (aki nem hiszi, annak mondom, hogy komolyan Heisenberget olvasok, és még élvezem is).
És persze a versek is kellenek. Arany, vagy Szép Versek válogatás, Nemes Nagy műfordításai, vagy bármi más a polcról, ami éppen a kezembe akad.
Aztán ott vannak a lelkiségi könyvek. Kedvencem Richard Rohr, de most például Ann Voskampot is olvasok.
És mesék, minden mennyiségben, magyar, kazak, kásmiri, eszkimó, japán és mindenféle népmesék - elég sok van itthon, hála Istennek. És most már nyugodtan mondhatom, hogy: hiszen dolgozom! - mikor mesekönyvet veszek a kezembe. Ez is egy nagy előnye a mesemondóságnak. Igaz, a regény hovatovább luxus lesz, de azért egyáltalán nem tudom elképzelni a napomat olvasás nélkül.
Megjegyzések
Wegértelek!
:-)