gyerekszáj

Mostanság óvodába viszek két kisfiút a Rózsadombon. Eltekintve attól, hogy alapból nagyon érdekes megfigyelni az autókat és az emberek kinézetét, gondolatban összehasonlítva más budapesti városrészekkel (legyen a legsarkítottabb példa mondjuk Kőbánya), rendkívül érdekes beszélgetéseket szoktunk folytatni.

- találósozzunk, gondoltam!
- hajó?
- igen.
- hadihajó?
- nem. 
- utasszállító hajó?
- nem. 
- kórházhajó?
- igen.
- a Britannic?
- igen!
- most akkor én gondolok - mondja a kisebbik, az ötéves. - gondoltam!
- hajó?
- igen. 
- hadihajó?
- nem.
- utasszállító hajó?
- igen.
- elsüllyedt?
- igen.
- jéghegynek ütközött?
- igen.
- a Titanic?
- igen!

És ez megy még nagyjából hat-hétféle hajóval, esetenként dinoszaurusszal. Roppant szórakoztató. A másik, amin jókat szoktam vidulni: a mindenható sárkányról vagy Zúzóról való álmodozás.

- és a sárkány/zúzó ha létezni, levinne minket a föld alá, és ott csak mi élnénk, (itt a család felsorolása következik, néha hozzátéve engem is), és akkor adna nekünk fagyit meg csokit, amikor akarnánk. És szétzúzná a világot, és a karjából szuperrobotok/jégkardok jönnének ki, és a torkában ilyen tüske van, és szétzúznának mindenkit, kivéve minket, és felülnénk a hátára, és ott utaznánk a hátán/nyakában/tenyerén, az jó lenne, ugye, Keve?
- igen, az nagyon jó lenne!
És a kék pólómból vízméreg jönne ki, és a dinoszauruszosból dínórobotok, és a pirosból tűzméreg...

És variálják százféleképpen, és rendkívül fantáziadúsan.

Amikor pedig nem őket kísérgetem, akkor újságot írok.
Néha random kalandot:
http://www.kulturpart.hu/uzenet_a_foldrol/41678/abel_az_orszaguton
Vagy íme, a legutóbbi, nagyon más téma. Ez már a Drótban:
http://www.drot.eu/article/es-boldogan-elnek-mig-az-anyat-ki-nem-vegzik