Újjászületés, első felvonás
A főnix történetei
Mikor másfél éve először voltunk Veszprémben a Mítoszok Csatájával, akkor találkoztunk össze a Toastmasters Veszprém néhány lelkes tagjával. Mostanra eljutottunk odáig, hogy kitűztük célul, hogy alapítunk Veszprémben egy mesekört. Első körben minden negyedévben lesz egy mesedélután felnőtteknek, de amint lesznek érdeklődők, egy egymásnak mesélő és abban fejlődő mesekört is szeretnénk.
Ennek az első alkalma volt most szombaton, az Új Nemzedékben. A helyszín tökéletes választás olyan szempontból, hogy volt hely bőven, és megoldható volt az is, hogy a végén egy kis sütivel-limonádéval tartsuk ott beszélgetni a hallgatóságot.
Többek között az esős időnek tudtuk be, hogy igen családiasan voltunk, mintegy tízen (még egy kisbaba is volt a hallgatóság soraiban), ezzel együtt azonban nagyon jól éreztük magunkat.
Egy keretmesébe ágyaztuk be a négy történetet, ami az újjászületés jegyében elhangzott. A keretmesét a főnix lehulló tollaira építve Morvai Boróka találta ki, aki főleg a gyerekeknek való mesélésben és az improvizációs történetmondásban van otthon, az övé volt a negyedik történet is, melyet helyben talált ki a közönség előzetes húzása alapján (egy-egy szót húztak ki az est elején).
Jakabné Rácz Ildikó a retorika klub sorait erősítette, és a Tűzmadár c. klasszikus Benedek Elek-mesét mondta el, én pedig elsőként Istár alvilágjárását mondtam el, a mítoszokat erősítve, majd A halhatatlanságra vágyó királyfi történetét.
Utána pedig lehetőségünk volt megbeszélni egy kicsit, kinek mit adott, kit mi lepett meg a történetekben. Összességében nagyon jó hangulatú, és nagy reményekre okot adó kezdet volt. Lesz folytatás!
Mikor másfél éve először voltunk Veszprémben a Mítoszok Csatájával, akkor találkoztunk össze a Toastmasters Veszprém néhány lelkes tagjával. Mostanra eljutottunk odáig, hogy kitűztük célul, hogy alapítunk Veszprémben egy mesekört. Első körben minden negyedévben lesz egy mesedélután felnőtteknek, de amint lesznek érdeklődők, egy egymásnak mesélő és abban fejlődő mesekört is szeretnénk.
Ennek az első alkalma volt most szombaton, az Új Nemzedékben. A helyszín tökéletes választás olyan szempontból, hogy volt hely bőven, és megoldható volt az is, hogy a végén egy kis sütivel-limonádéval tartsuk ott beszélgetni a hallgatóságot.
Többek között az esős időnek tudtuk be, hogy igen családiasan voltunk, mintegy tízen (még egy kisbaba is volt a hallgatóság soraiban), ezzel együtt azonban nagyon jól éreztük magunkat.
Egy keretmesébe ágyaztuk be a négy történetet, ami az újjászületés jegyében elhangzott. A keretmesét a főnix lehulló tollaira építve Morvai Boróka találta ki, aki főleg a gyerekeknek való mesélésben és az improvizációs történetmondásban van otthon, az övé volt a negyedik történet is, melyet helyben talált ki a közönség előzetes húzása alapján (egy-egy szót húztak ki az est elején).
Jakabné Rácz Ildikó a retorika klub sorait erősítette, és a Tűzmadár c. klasszikus Benedek Elek-mesét mondta el, én pedig elsőként Istár alvilágjárását mondtam el, a mítoszokat erősítve, majd A halhatatlanságra vágyó királyfi történetét.
Utána pedig lehetőségünk volt megbeszélni egy kicsit, kinek mit adott, kit mi lepett meg a történetekben. Összességében nagyon jó hangulatú, és nagy reményekre okot adó kezdet volt. Lesz folytatás!
Megjegyzések