Változások hava

Változások hava, vagy tavasza. Persze, valójában minden tavasszal történnek változások, újabban nem is olyan kicsik.
Elhagyom a nagyvárost.
És ezentúl már nemcsak én-ben gondolkodom, hanem mi-ben.
Pont a váltásoknál kell sok-sok idő, míg a lelkem utolér. Minden költözéskor az emberek változása a legfájdalmasabb. Mert persze, többé nem megyek végig naponta azon az utcán, nem úgy állnak majd kézre a dolgok, mint eddig, mást kell megszokni, és óhatatlan belső ellenállás van bennem. De még sokkal nehezebb, hogy az emberek, akik eddig a mindennapjaim része voltak, valahogy a távoli, meg-kell-látogatni-mert-rég-láttam emberek lesznek. Persze, nem lehet száz emberrel napi kapcsolatban lenni.
De hiányozni fogtok. Keressetek, én is keresni foglak titeket, mint eddig is.
A Kedvessel pedig valami új kezdődik, még mi sem tudjuk pontosan, hol és hogyan és mikor, de most, most, most változik valami, most sarjad.
Köszönöm ezt az elmúlt évet, elmúlt két évet, három évet, az elmúlt huszonkilenc esztendőt Istennek, aki mindenben, mindenben gondunkat viseli.

Most már ne arra gondoljatok, ami régen történt, és ne a múlt dolgokra figyeljetek. Nézzétek: én valami újat viszek végbe, már éppen készülőben van; nem látjátok? Valóban, utat csinálok a pusztában, és ösvényt a járatlan földön.

Izajás 43, 18-19

Megjegyzések

Dianetika Tanácsadó üzenete…
"Most már ne arra gondoljatok, ami régen történt, és ne a múlt dolgokra figyeljetek. Nézzétek: én valami újat viszek végbe, már éppen készülőben van; nem látjátok? Valóban, utat csinálok a pusztában, és ösvényt a járatlan földön." - Izajás 43, 18-19