A Föld napja kapcsán

Nagyon lassú a folyamat, amelyben vagyok, és még nincs vége. Lépésről lépésre ismerkedem azzal a látásmóddal, mely önmagunkon túlra mutat. Ennek nagy részében benne van az, hogy a Földről is gondoskodjunk, hiszen ez az egyetlen életterünk. Egyik dolog jön a másik után, szép fokozatosan, hogy az életmódomnak legyen ideje akklimatizálódni. És természetesen nagy löketet adott az egésznek Jakab születése, amikor egy olyan emberkét kaptam ajándékba, hogy gondoskodjam róla, akinek a jövőjére szintén gondolnom kell – ilyen szinten is. 
Nagy motiváló erő a költséghatékonyság: egyszerűen olcsóbb az élet sok szempontból.
Még olyan sok mindenben volna mit fejlődni, de már sokkal tudatosabb vagyok, mint akár csak pár éve, és most megosztom veletek, hátha valakinek bekattan valahol, mint ahogy velem is ezt történt. És akkor máris előrébb vagyunk.

Hogy mit csinálok konkrétan? 

Hulladékmentesség:
Igyekszem minél kevesebb kommunális szemetet termelni. Van kertünk, csinálunk komposztot, majd felhasználjuk. Az önkormányzattól kaptunk szelektív kukát, abba is gyűjtünk. És persze minél kevesebb csomagolt, és szinte semmi félkész holmit. A bevásárláskor nejlonzacskók helyett a nagymamám által varrt vászonzacskókba pakolom a zöldséget, gyümölcsöt, pékárut. Tejet, tojást is lehet háztól venni, hozott üvegekbe, dobozba, ez hol összejön, hol nem. 

Egészségügyi dolgok:
Jakabnál mosható pelenkát használtam, vagyis vízben ugyan többet fogyasztottam, de nagyon-nagyon kevés évszázadok alatt lebomló papírpelenkát és törlőkendőt és popsikrémet használtam, gyakorlatilag csak az első három hónapban. 
Magamnál: mosható betét és intimkehely, valamint ismerkedem a termékenységtudattal. Döbbenet, hogy ezt eddig nem tanította szinte sehol senki a lányoknak. 
Pipere: kézműves szappanok, házi krémek és házi dezodor. A fogkrém-fogkefe az még folyamatban.
A hajamat az utóbbi időben természetes anyagokkal mosom, és jól érzem magam ebben (szódabikarbóna, almaecet, rozsliszt, tojás, méz).

Ételek házilag: 
Gyűjtögetünk és elteszünk télire, mint eleink. Gombát, vadfüveket, teának szárítok gyógynövényeket, gyümölcsöt szedünk és teszünk el, befőzéssel, aszalással, természetes tartósítással. Almaecetet készítek a játszótéri nyári almából. A kutya miatt  a veteményeskert meglehetősen kezdeti fázisban van, de nem adom fel, virágok és fűszernövények már vannak. 

Tisztítás:
Vegyszerek helyett ecet, szódabikarbóna, citromsav és ezek keverékét használom mindenhol (már amikor jut rá idő és energia), illetve amíg nem sikerül saját mosogatószert csinálnom, addig marad a környezetkímélő bio.
Konyha: kipróbáltam és használom a fából és disznósörtéből készült mosogatókefét, bejön, de nem elég. A rongyot nem szeretem, de majd talán találok valami mást. 

Közlekedés: 
Biciklivel járok, amikor csak lehet. Meg tömegközlekedéssel. Megjegyzem, nagy szabadságot ad a saját autó, viszont annak, hogy szereznem kell fuvart, ha szeretnék valamit, az az előnye is megvan, hogy jobban kapcsolódom másokhoz. Hordoztam sokat, vagyis babakocsit sem vettünk, hanem kaptunk kölcsön, azt is alig használtuk.

Öltözködés: 
Egy picit utánaolvastam a fast fashion-nek. Sosem voltam nagy ruhavásárló, de most még tudatosabban megpróbálok odafigyelni, hogy mi az, amire szükségem van, és mi az, amire nincs. Sajnos a dolgoktól való megszabadulás kultúrája még gyerekcipőben jár az én házam táján is, de nem adom fel. 

Egyéb: 
A fürdővizet, ha szappan nélkül fürdünk, kimerem, és másnap meglocsolom vele a kertet (nyári időszakban). 
Játékot nem veszek, vagy ha mégis, az legyen lehetőleg természetes alapanyagból, vagy legyen klasszikus, sokáig, sokféle módon használható.
Ajándékot saját készítésűt szoktam adni, lehetőleg újrafelhasználós csomagolópapírban, ha egyáltalán. 

Mi van még? Rengeteg apróság. Most ennyi jut eszembe. 
Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk az egy szem Földünkre! Ő ugyan túlél minket, de mi magunk nem biztos, ha így folytatjuk. 




Megjegyzések